Mindig vannak divatos kifejezések, gondolatok, elvárások, amelyek hatnak ránk. Számos esetben ismerjük, vagy legalább is sejtük ezek jelentését, az elvárt cselekvéstartalmat, de van, hogy nem teljesen. Ez a részleges ismeret sokszor feszültséget, frusztrációt okoz. Számomra ilyen kifejezés a kreativitás. Fontos feloldani ezt a feszültséget, megtalálni, fejleszteni kreatív gondolkodásunkat, hiszen az új utak, megoldások viszik előre munkánkat, életünket és vállalkozásunkat és segítik a fejlődés fenntartását is.
Mindenhonnan halljuk, én magam is sokat leírom a coachinggal összefüggésben a kreativitás szót, vagy hogy találjunk újszerű megoldásokat.
Edward de Bono A kreatív elme című könyvében nagyon határozottan fogalmaz. „Kreativitás nélkül csak ismétlés és rutin van; mindkettő nagyon értékes a maga helyén, és viselkedésünk jórészt ebből áll, de a fejlődéshez, a változáshoz, és az új irányokhoz kreativitás kell.”
Korábban engem is megrémített a direkt felhívás a kreatív gondolkodásra, mert úgy éreztem, hogy egyáltalán nem vagyok rá képes, hiszen a tények, a valóság, az adott helyzet összefüggései adják meg minden cselekvés alapját. Sokáig a „brain storming” kifejezés hallatán, az erre való felszólításra is görcsbe rándult a gyomrom. Nem bíztam abban, hogy képes vagyok hirtelen használható dolgokat kifacsarni az elmémből. Szerencsére később rájöttem, hogy ez nem feltétlenül igaz.
1# Mit jelent az, hogy kreatív, mi is a kreativitás?
Fontos a megközelítés, és annak megértése, mit is jelent a légy kreatív felszólítás, mit várnak el tőlem. Hiszen a kreativitás fogalma nagyon összetett. Jelent tetemtő képzeletet, alkotóerőt, olyan képességet, hogy saját képzelőerőnket használva új dolgot hozunk létre, vagy új ötletekkel álluk elő egy probléma megoldása során. Így azért árnyaltabb a kép ugye?!
Igaz, hogy művészi értelemben véve valóban nem vagyok kreatív, de be kellett látnom, hogy a mindennapok, a problémamegoldás, a munkahelyi feladatok ellátása, vagy akár az otthoni munka, például sütés-főzés közben pedig igen.
Ezt a belátást követően tudatosan kerestem azokat jeleket, eredményeket, melyek a nem művészeti értelemben vett kreativitásomra utalnak. Ilyen jel volt egy elkészült javaslat valamiről, egy írás, blog, vagy egy szinte a semmiből készült finom étel vagy sütemény is.
2 # Miért kell kreatívnak lenni?
Tisztán kell látni azt is, hogy miért fontos a kreativitás a magánéleten túl például az üzleti világban, egy vállalkozás, intézmény, vagy szolgáltatás vezetésében. Erre a válsz Albert Einstein már megadta nekünk az alábbiképpen: „Nem lehet megoldani problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amivel létrehoztuk őket.”
De Einstein állításain túl – amivel persze nem vitatkozom – mégis miért fontos, hogy kilépjünk korábbi sémáinkból, megoldási, működési módjainkból?
- Például azért, mert változnak a külső körülmények, elvárások, amikhez célszerű úgy alkalmazkodni, hogy abból valamilyen értelemben előnyünk származzon, azaz jól jöjjünk ki a váltásból, változásból.
- Ugyanannak a megoldási módnak az örökkön örökké való ismétlése rutinszerűvé teszi a munkánkat, életünket, mindennapjainkat. Lehet, hogy valami sokáig jól működik, de egy ponton túl már nem vezet eredményre, sőt, már örömet sem okoz.
- És különösen a munkában, a vállalkozás vezetésében, és úgy a vezetésben általában mindig van valamiféle verseny. A sikerhez, de még a fennmaradáshoz is, kellenek az új gondolatok, friss, innovatív, KREATÍV megoldások.
3# Hogyan lehet kreatívan gondolkodni?
Mi kell ahhoz, hogy mindig valami új pattanjon ki az ember fejéből és ne legyen az alkotás erőlködés?
Korábban írtam arról, hogy a séta, és a manuális tevékenységek segítik a gondolkodást. Ez így van, de nem tudunk mindig sétálni, sütni, gyöngyöt fűzni, rajzolni, ha újat akarunk kitalálni, vagy ha meg kell oldanunk egy problémát. Szerencsénkre létezik számos a kreatív gondolkodást fejlesztő módszer, gyakorlat is, amelyekkel megkönnyíthetjük a „megoldáskeresés” folyamatát.
A másfajta gondolkodásmódon túl van még két fontos terület, ami erősen összefügg a kreativitással is. Az egyik az érzelmi intelligencia, a másik pedig az önismeret, amelyek természetesen nagyon hatékonyan fejleszthetőek egy coaching folyamatban. Azt gondolom, hogy a coach felkeresése, belépés egy coaching folyamatba is jele annak, hogy nem a korábban megszokott módon szeretnénk kezelni a dolgainkat. Remélem, mielőbb találkozunk, hogy a megszokott helyzetekhez szokatlan, de hatékony megoldást találjunk. Itt megtalálsz.