Tudom, hogy már nem ezt akarom, a karrieremben, de még nem tudom, hogy mit. És valójában már azt sem tudom, hogy ki vagyok!

Sok ismerősöm, ügyfelem megosztott velem ilyen gondolatokat. És én magam is átéltem már valami hasonlót.

Mi is ez az egész?

Az ember hosszú ideig teszi a dolgát, szinte automatikusan. Tanul, munkát keres, karriert épít, párt talál, gyereket nevel, mindezt egyszerre, és a tőle telhető legjobban. Zsonglőrködve az idővel és a feladatokkal.

Majd eltelik 15-20 év – szinte észrevétlenül. És valljuk be őszintén, ebben sok-sok éves rohanásban nagyon el lehet fáradni.

Emellett a gyerekek (ha vannak) egyre önállóbbak, megnőnek/felnőnek, ezzel megváltozik az időbeosztásunk, hiszen több idő jut magunkra, amivel meg kell tanulnunk mit kezdeni, és hirtelen elkezd hiányozni valami. Ez a hiányérzet felütheti a fejét a magánéletben, de a munkában is.

Összefügg ez az életközepi krízissel/válsággal nevezzük bárhogyan. Ugyanis a hirtelen hiányérzet mellett felmerülhet az is, hogy csökken az önbizalmunk, keressük magunkat az életünkben.

Érdemes odafigyelni ezekre az érzésekre, nem szabad a szőnyeg alá söpörni őket, mert bizony el is csúszhatnak a dolgok.

Ekkor van itt az ideje annak, hogy megtudjuk, mi változott, kik is vagyunk.

Van úgy, hogy elég egy egyszerűbb változás, pl. a lakás átrendezése, egy új hobbi, de van, hogy nagyobb lépésre, karrier/életmódváltásra szánjuk rá magunkat.

Ehhez bátorság kell, például akkor, ha az ember a munkájában érzi, hogy másra vágyik. Hiszen sokan nem elég bátrak egy munkahelyváltáshoz, vagy ahhoz, hogy alkalmazottból vállalkozóvá váljanak.

Éppen ezért gondolom azt, hogy 15-20 év munka után érdemes időt és energiát szánni arra, hogy átgondoljuk karrier és magánéleti céljainkat.

Három lépésben érdemes gondolkodni.

Először is vegyünk egy mély levegőt, és ismerjük meg újra önmagunkat:

    • miben és hogyan változtunk az évek alatt,
    • hogy állunk a korábbi célokkal, tervekkel,
    • milyen szerepeink vannak, azokban hogyan változtak a felénk irányuló elvárások, és persze a mi elvárásaink,
    • milyen értékek mentén gondolkodunk,
    • melyek azok az erőforrásaink, amelyekre támaszkodhatunk.

 A második lépésben határozzunk meg új célokat, vágyakat, mit is akarunk elérni.

És ha mindezen túl vagyunk akkor igazítsuk hozzá a magunkról alkotott képet, vagyis az „énmárkánkat”. Azaz tanuljuk meg „eladni” magunkat.

Első kézből tudom, hogy ez nem is olyan egyszerű folyamat.

Ezért ajánlom FELPÖRGETŐ – karrierhack félidőben nevű coaching programomat, ha a karriered közepén jársz és úgy érzed elbizonytalanodtál, nem látod a céljaidat, nem mersz célokat meghatározni, vágysz valamire, de nem is tudod, hogy mire. (https://limecoaching.hu/felporgeto-karrierhack-felidoben/ )

Azért, hogy könnyebben rászánd magad erre a munkára, az e-bookot, amely bemutatja azt 7 eredményt, amiért mindenképpen érdemes 15-20 és munka után átgondolni karrier/magánéleti céljaidat, itt találod az e-bookot.

#elégjó #tökéletesrevalótörekvés #egyensúly #hibákatlehetőségkéntlátni #önfejlesztés# #hibázniemberi #egyeletedvan #proaktivitás #jövőfókusz #csakegyéletedvan #limeonaid #limeonaidcoaching